Igen kérem, ez is megvolt, jöjjön egy kis hangulatjelentés. Délután 16 körül értünk ki a hajóra, és a nap első zenekara a szegedről tiszteletét tett PILLANTÁS ( Blink 182 Tribute ) bele is csapott a húrok közé. Én most hallottam először őket ( tribute zenek
arokkal hadilábon állok ), viszont abszolút kellemes csalódás volt. Ami igazán tetszett, hogy nemcsak az Enema Of The State és az az utáni radio friendly számokat játszották, hanem terítéken volt a Cheshire Cat-ről az M&M’s, és a Dude Ranch - Josie valamint a Dammit c. szám is. Persze nem hiányozhattak a legnagyobb slágerek sem ( First Date, Rock Show, All The Small Things etc…). Számomra külön üde színfoltot jelentett, hogy a dobok mögött az ex-reflectedes Pálmai Zsolti ült.
Aztán zenekarcsere, gyors beállás és kezdődött az IDIOT SIDE. Mint még anno a beharangozóban említettem, én már több éve ismerem őket, még abból az időkből, 
amikor abszolút nem voltak média közelben. Szerencsére ők semmit nem változtak azóta, Balázsnak továbbra is sokkal jobb élőben a hangja, és a számok is ( Könnyen Jön, Hagyjatok Élni, Álarc…) sokkal jobban szólnak élőben, mint a lemezen. Cover Song-okból itt se szenvedtünk hiányt, egész pontosan 5 db-ot is hallhatott a közönség, Simple Plan – Shut Up-ja és Sum 41-Still Waiting-je igencsak jól szólt, de ami teljesen megfogott az a legutóbbi All Time Low nagylemezről kiszedett Weightless c. szám. Apropó közönség. Hát igen, kicsit vicces volt, de nem akarok megbántani senkit, úgyhogy inkább hagyjuk, reméljük mindenki jól érezte magát.
Eljött a 18 óra, és a várva várt LINK-X koncert. A legutóbbi cikkemben való kérdésre a hangolás alatt meg is kaptuk a választ, még nem merték bevetni a fiúk az új gitárost, így hárman álltak ki a színpadra. 
Azonban beszéltem Hart Balázs énekessel, aki mondta, hogy nagyon jól halad a számok betanulásával, úgyhogy már nem kell sokat várni és újra 4 tagú link-x-et láthatunk a színpadon. Na, de térjünk vissza a koncertre. Először is minden tiszteletem és elismerésem a srácoké, hiszen az új lemez nótái egytől egyig 2 gitárra íródtak és ennek ellenére megcsinálták azt, ami sok együttesnek nem ment volna, élőben is visszaadták a lemez hangulatát. A koncert az új lemez első 3 számával indított ( A Vég Hajnalán, Amíg Lélegzem, Miért Fáj), majd továbbra is „A Vég Hajnalán” remekműveit hallhatta a nagyérdemű, ’A Tűz Még Bennünk Ég’ c. szám különösen jól szólt. Nyolcadikként játszották a Link-X koncertek kötelező darabját (Az Én Szigetem), majd rögtön utána jött az új telitalálat a ’Brigi’. És amikor már azt hihettük, hogy nem lehet fokozni a hangulatot, akkor lett bedobva az éterbe a ’Lelkünkből’, ami nekem is, és mint megtudtam Balázsnak is, személyes kedvence. A koncert pedig egy régebbi nótával zárult (Van Remény), és azt hiszem mindenki elégedetten bólintott a végén. Mind az, aki a közönség soraiban ugrált, és mind az, aki a hajó korlátját támasztotta (valamiért az nagyon népszerű hely volt ezen a rendezvényen xD). Ez az srácok, csak így tovább, és köszönet a felejthetetlen élményért!
Ezek után meg is kellett pihenni, nincs is erre jobb hely, mint NIKSON-ék turnéjárgánya a parton, (utólag is köszönet Olivérnek hogy lehívott). Így a 19-kor kezdődő Rotten Tomatoes koncertről nem igazán tudok írni, mert csak félig meddig hallottam lentről, elnézést attól, aki esetleg szívesen olvasott volna róluk is. Ha esetleg valaki ott volt rajtuk, kommentek közé írja meg milyen tapasztalatai voltak.
És eljött a 20 óra, it’s time for NIKSON! Kipihenve, sörrel betárazva álltunk emoadam cimborámmal a színpad elé, és csak a kezdő riff-re vártunk, hogy elkezdődjön a véget nem érő zúzás. .jpg)
Sajnos valamiért a hajókorlát még mindig jobban vonzotta az embereket, így a színpad előtt csak páran tettük tiszteletünket, emoaddammal pedig megpróbáltuk bezúzni a küzdőtér minden négyzetcentijét. Ugye emlékeztek még, amikor azt írtam, hogy a nap legpörgősebb koncertjét várhatjuk, megállás nélkül. A nyitószám (Lost My Friend) és az utána következő ’Rescue Me’ egyből olyan átkötéssel meg volt oldva, amit eddig inkább csak külföldi bandák koncertjein tapasztaltam. Ezt szeretem én! Kevés a koncertidő? Hát akkor vegyünk le a számok közötti fecsegésből és mozgassuk meg a népet átkötéssel! A koncerten nagyrészt egymást váltották az előző lemez alapművei (Take Me Back, Stay With Me, We’re All Angels, Dark Side Of Life…) és a hamarosan megjelenő új lemez nótái. Örömmel tapasztaltam, hogy az új számok bemutatásával abszolút nem kacérkodtak a srácok, a Blue Bird EP teljes egészében lement, köztük ugye a klipes slágerszerzemény az ’I Was Thinking’, ami számomra meglepő módon pont a gig közepén hangzott el. És a konci végén pedig megajándékoztak minket még két új track-kel. A srácok élvezettel lehozták a koncertet, ami át is ragadt ránk a színpad elé, és remélem, akik a háttérből figyelték végig a koncertet, azokra is ragadt egy kis Nikson életérzés, és legközelebb már közelebb merészkednek a színpadhoz. Végezetül azt el kell mondanom, hogy hallva az új számokat az egyik legvárósabb lemeznek ígérkezik a következő nagylemezük. Csak jöjjön már ki! :) A zenekar októberi angliai turnéjához pedig sok szerencsét és még több közönséget kívánok Nano szerzőtársammal egyetemben!
És hát nem is lehetne mással zárni egy ilyen tökéletes napot, mintsem egy perfect band-del, színpadon a REFLECTED, a színpad előtti rész elkezd megtelni ( vagy már csak nagyon fújt a szél a korlátnál :) és kezdetét veszi a show. .jpg)
Felcsendül a ’Cold Sun’, és megmozdul a közönség, majd aztán jön is az abszolút kedvenc, ’Julia’. Színpad előtt már nincs is lehetőség zúzni egy nagyot, így emoadammal kiszorulunk a színpad szélére, a basszusgitáros Bence oldalára. De ez így is van jól, bár már délutántól így lett volna minden koncerten! Tőlük is hallhatunk egy nagyon fasza új számot, azt hiszem itt is igen várós a készülődő új lemez. A Paradise Found klipes száma a ’PopCorn’ hatodikként hangzik el a közönség bevonásával, majd a koncert vége felé előkerül egy régebbi nóta is ( That Day ), amit azonnal követ a személyes kedvencem, az ’As A Ghost’. Zárásként pedig Kaliforniában üdvözölnek minket a srácok (Welcome To California), a már-már Reflected himnusznak számító nótára még utoljára tombol egy jót mindenki, majd szomorúan konstatáljuk, hogy vége a koncertnek, sőt az egész napnak. Ráadásul még nem is maradhatunk fenn a hajón, mert nemsokára kezdődik valami másfajta rendezvény (gondolom disco xD), így szépen letessékelnek minket. Pedig én még el tudtam volna képzelni fentre egy kis melodic punk afterparty-t, de hát szem előtt mindig azt kell tartani, amire igény van, és sajnos kis hazánkban nem ez…
És közben már kint is van egy kis video (szerk. Nano):
Mindent összegezve, mi, akik felutaztunk, nagyon jól éreztük magunkat, a hangosítás, közönség hagyott egy kis kívánni valót maga után, de nem vagyunk telhetetlenek, köszönet minden fellépő zenekarnak a közreműködésért és a felejthetetlen percekért-órákért, amit adtak nekünk, és reméljük, hogy nem sokat kell várnunk egy újabb merényletre. Külön köszönet a bandáknak a setlistekért, emoadamnak a Wakefield cd-ért, Olivérnek a borért és a jó társaságért:)
See You Next Time!!!
Utolsó kommentek